A Zlinszky család minden valószínűség szerint Zlin morvaországi városból költözött a 17. század elején a Nyitrai megye Szakolca – Skalice szabad királyi városba, ill. annak környékére is, a Czobor család mezővárosaiba. (Így pl. Zlinszky Pál halotti anyakönyve szerint Radosóczon lakott 1681-ben, noha Szakolcán házasodott. Indítékul a fehérhegyi csata utáni cseh-morvaországi helyzet szolgálhatott.
A Nyitra megye északi szélén fekvő Szakolcát Nagy Lajos király tette szabad királyi várossá 1372-ben. A 17. sz. elején Bocskai háborújában leégett, Bethlen Gábor a cseheknek segítséget vívő csapataival elfoglalta. A század második felében Thököly is elfoglalta, majd a 18. sz. elején, a Rákóczi-szabadság során is felgyújtották portyázó kurucok, de mindig hamar talpra állott. A Zlinszky áttelepülése Zlinből Szakolcára 1606-1640 között történhetett. 1650 előtt öt Zlinszky apa szerepel a szakolcai születési anyakönyvekben (1640-70 között), a feleség mindig csak keresztnévvel. Közülük Venczel az, akinek leszármazóiról is tudunk, oklevelekből, de lehet, hogy mind rokonok voltak.
A hatodikat, Zlinszky Pétert, nem a városi anyakönyvekből, hanem a Nyitra megyei jegyzőkönyvekből ismerjük. 1605 körül születhetett. 1646-ban Nyitra vármegye jegyzője, 1659-ben követ a pozsonyi országgyűlésen. Bizonyos iskolázottsága nyilván volt, ha jegyzővé választották, hiszen ez a munkakör egyrészt a megye írásbeli ügyintézéséért való felelősséget jelentett, másrészt a megyei közhitelesség képviseletét, ami viszont bizalmi állás. Ehhez ismertté kellett válnia Nyitra megyében, és aligha lett országgyűlési követ 40 éves kora előtt. Pályája elején álló fiatalember lehetett a fehérhegyi csata idején, mint ilyen költözhetett Zlinből Nyitra megyébe, valószínűleg Szakolcára.
A család tehát nemesi jogokkal jelent meg a 17. században Nyitra megyében. Szakolcai házuk, is mint kuriális, tehát nemesi porta szerepel az okiratokban. Előjogaikat, amint kifejtettem, a bécsi béke alapján hozhatták magukkal Morvaországból, a bécsi béke kölcsönösen szabad forgalmat és kereskedést ígérő záradéka szerint – aztán a 18. század eleji perekben igazolták, ill. a család több ága is nova donacióként, új szerzeményként megújítatta. Eredetileg valószínűleg a selmeci Zlinszky József régi polgár halotti epitáfiumán fennmaradt jobbra néző álló daru és a pajzs felett könyökben hajlott kar tartotta kivont szablya volt a címerük. Zlinszky Mátyás ügyvéd, bács megyei alispán is ezt használta. Részletes születési – elhalálozási adataink a család harmadik (vagy negyedik) generációjáról voltak, innét tudunk visszaszámolni. Az adatbázist a szakolcai és környékbeli anyakönyvi kutatások jelentősen növelték az utóbbi években. Zlinből talán nagyobb csoportok is települhettek Nyitrába, esetleg polgár- vagy akár jobbágysorba is, a Czobor-birtokokra. A szakolcai és környékbeli anyakönyvekben a név a 17-18. században váratlan gyakorisággal tűnt elő.
Általánosságban megállapítható, hogy az első nemzedék még a török háborúk korában élt a viszonylag biztonságos északnyugati határon, Bethlen Gábor és Rákóczi György háborúi (30 éves háború) idején. Kuriális házat építettek, az egyháznak telket adományoztak, módos nemesként éltek a szabad királyi városban, Szakolcán, vagy annak környékén.
A Zlinszky- család már több évszázada kötődik településünkhöz, és formálja, alakítja annak arculatát. Értékrendjük, történetük, cselekedeteik átmentek a köztudatba, és helytörténeti értékeink gazdag tárházát gyarapítják. A város különböző pontjain többször is találkozhatunk a Zlinszky-névvel. A Zlinszky utca, a Zlinszky-kúria, Zlinszky Elek szabadságharcos honvéd sírja a régi temetőben egyértelműen bizonyítja a család jelenlétét, de erről tanúskodnak az anekdoták, levelek, születési, halálozási dokumentumok, kortársak emlékiratai, publicisztikai írások is.
A Zlinszkyek múltja és jelene fontos nekünk, dabasiaknak, mert a mi múltunkkal fonódik össze és a mi jelenünkre is hatással van. Nekik köszönhetjük a gyóni városrész újratelepítését, a településszerkezet kialakulását, a hit átmentését és megőrzését, és sok olyan ma már természetesnek tűnő dolgokat, amely a mai életünk része lett.
Forrás: Zlinszky János – A gyóni Zlinszky-család
Zlinszky-kúria
Az 1760 körül épült, késő barokk kúriát korábban raktárként hasznosították. A kapu zárókövét 1767-es évszám díszíti. A középrész kéttraktusú elrendezésű, az udvar felé széles folyosóval, s a főhomlokzat felé igényes termekkel, amelyek közül a középsőt homlokzati kialakítása is hangsúlyozza.
Az oldalszárnyak egymásból nyílóak, a szárnyak végén gazdasági helységek találhatók. Az épület lényegében megőrizte eredeti formáját és díszítéseit. Az udvarban az 1941-ben épült L alakú tornácos gondnoki lakás mellett két további, újabb iskolaépület áll. Jelenleg általános iskola működik benne.
