12. Belső indulataink, vágyaink felügyeletének parancsa

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a
Szentléleknek! Miképpen kezdetben,
most és mindörökké, ámen.

Mások tulajdonát ne kívánd! Boldog az az ember, aki békében él mindenkivel, és nem vágyik mások tulajdonára.

Ki Istentől kapott tulajdonságait értékelve, azokat bölcsen felhasználva a megszerzett anyagi, szellemi javaival megelégedve, szorgalmas munkában élheti életét. Az irigység, a kapzsiság, a mohó hírvágy hihetetlen sok embert, családot tönkretett. Mint fertőző betegség, képes egész társadalmakat megfertőzni és szétporlasztani, ezért könyörtelen kitartással űzzük el magunktól őket, szabadítsuk fel magunkat a testvéri szeretetre. Korunk egyik legszörnyűbb rákfenéje a feneketlen mohóság, a parttalan hírvágy.

A legtöbb családnak annyi minden anyagi java van, ami elégséges lenne akár több emberöltőnek is. Tudnunk kell, hogy minél jobban terheljük hátizsákunkat, annál nehezebb terhet kell hordoznunk. A pacsirta, még ha aranylánc is az, ami húzza lefelé a szárnyát, nem tud szabadon repülni, felemelkedni a kék égbe. Sajnos a kollektív hírvágy tetten érhető a bankok, a kereskedők tevékenységeiben, kik hihetetlen haszonnal végzik munkájukat, arcátlanul megfosztják a hozzájuk folyamodókat, de sajnos, még az államok törvényeiben is kimutathatóak. Innen fakad a gazdasági krízis, és a sok-sok háborús konfliktus is, mely oly sok ember arcát eltorzítja, életét megnyomorítja.

Mi mozgat engem? Az anyagi javak meg- szerzésének, birtoklásának a vágya? Mennyire vagyok megelégedve mindazzal az anyagi, lelki, szellemi kinccsel, mit Isten nekem adott? A világot nem tudom meg- változtatni, de a magam szívéből kiűztem-e a kapzsi bírvágyat?

Könyörögjünk: Urunk, Istenünk, oly sok ember arcát elcsúfítja a feneketlen hírvágy, kapzsiság. Sajnos, oly sokan balgán csak az anyagi javak bővelkedésében látják föl- di életük célját. Szeretettel kérünk, értesd meg gyermekeiddel, hogy az anyagi javak eszközök egy értelmes, tevékeny, gyümölcsöző élethez, de nem a földi létünk célja, értelme.

Ezért Jézus Krisztus szavaival így imádkozunk: Miatyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökké, ámen.

A boldogságra vezető parancsolatok útján tisztítsd meg jósággal szívünket, Istenünk.